Az ukránok szerint a nyugattól várt fegyverekkel épp azt akadályozzák meg, hogy később a nyugati országoknak maguknak kelljen bevetniük ugyanezeket a fegyvereket a benyomuló oroszok ellen. Közben Medvegyev megint nukleáris csapással fenyegetőzik.
Az orosz rendvédelmi erők megöltek négy ukrán szabotőrt, akik Brjanszk közelében próbáltak meg behatolni Oroszország területére – közölte hétfőn az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB. Közben a kelet-ukrajnai Bahmut közelében ismét több tűzpárbaj tört ki az orosz és az ukrán erők között. Az egykor liberális, mára a „héják héjájává” vált Dmitrij Medvegyev azt ígérte, Moszkva addig folytatja a „különleges katonai akciót”, amíg nem űzi ki a hatalomból a „gusztustalan náci ukrán vezetést” és nem demilitarizálja teljes mértékben Ukrajnát.
A találkozón téma volt a két kormánypárt, a Kínai Kommunista Párt és az Egységes Oroszország közötti együttműködés és az ukrajnai konfliktus is.
Az ukrán elnök közölte, hogy minden felelőst bíróság elé fognak állítani, Pekingben felelőtlenségnek tartják, hogy Moszkva nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik.
Andrej Kelin ezt a meggyőződését arra alapozza, hogy Szergej Sojgu személyesen biztosította róla.
Majd a végére Ukrajna hivatalos profilja is megérkezett.
Medvegyev hétfőn arról beszélt, hogy Oroszország újabb masszív csapásokat készít elő ukrán városok ellen.
Egyre gyakrabban fenyegetik a világot az orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével. A kelet-ukrajnai területeket múlt hét végén annektált orosz államfő, Vlagyimir Putyin nehéz helyzetben van, a háborúpárti héjáknak bizonyítania kell, hogy az újabb harctéri vereségek ellenére is ura a helyzetnek.
Egyszerre volt kiszámítható és mégis meglepő az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék orosz megszállás alatt levő területein rendezett négynapos függetlenségi népszavazás eredménye. Azt ugyanis már előre biztosra lehetett venni, hogy többségben lesznek az Oroszországhoz való csatlakozást támogató voksok, de az, hogy a szervezők feltűnően magas részvételi és közel száz százalékos igen arányt hoztak össze, igencsak meghökkentő. Ezt követően Moszkva napokon belül felveszi a négy megyét az Oroszországi Föderációba és onnantól fogva a területrabló háborúból olyan “honvédő” harc lesz, amelyben az atomfegyverek bevetése is lehetségessé válik.
A korábbi orosz miniszterelnök annak látszatára sem ügyelt, hogy valódinak tűnjön a népszavazás, és nukleáris világháborúval fenyegetőzött.
A Kreml szóvivője szerint Putyint folyamatosan tájékoztatják az ukrajnai harcok fejleményeiről.
Újabb fenyegetéssel állt elő Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke. Az egykori orosz kormány- illetve államfő most nem arról írt, hogy az európai atomerőművekben is lehetnek „balesetek”, hanem arról, hogy szerinte az év vége előtt ötezer euróra emelkedik a földgáz ezer köbméterének az ára.
Egyre komolyabb fenyegetések hangzanak el Moszkvában, Szergej Lavrov külügyminiszter például arról beszélt, hogy Oroszországnak már nemcsak a kelet-ukrajnai népköztársaságok „felszabadítása” a célja, hanem addig megy tovább, ahonnan Ukrajna és a Kijevet támogató Nyugat már nem tudja fegyverekkel elérni a Donyec-medencét. Dmitrij Medvegyev volt államfő pedig hetente emlékezteti a világot arra, hogy történelem megismétli magát, Oroszország ugyanúgy győzni fog, mint ahogy a második világháborúban tette. Miközben többen atomháborúval riogatnak, akadnak, akik valamivel visszafogottabb hangnemet ütnek meg, ám egyértélműnek tűnik, hogy a Kremlben koordinálják a megszólalásokat.
Amikor az alkotmány által éppen korlátozott Vlagyimir Putyin helyére beugrott az államfői posztra, még liberális reménységnek tekintették Dmitrij Medvegyevet, aki ehelyett előbb hűséges csinovnyik, majd mostanra a háborús fenyegetőzés szócsöve lett.
A volt államfő akkor szabadítaná el az apokalipszist, ha megtámadnák a Krímet.
A volt orosz elnök rakétatelepítéseket helyezett kilátásba a finn határra.
Vlagyimir Putyin elnök nem hátrál, Szergej Lavrov külügyminiszter azt állítja, Oroszország nem támadta meg Ukrajnát. A Gazprom csökkenti az EU-ba szállítandó gáz mennyiségét, Litvánia részleges blokád alá vette a kalinyingrádi orosz exklávét.
A volt orosz állam- és kormányfő a lehető legfagyosabbnak titulálta a két ország viszonyát.
A volt orosz államfő az utóbbi időben a kemény hangú Telegram-üzeneteiről híres.
A török elnök szerint ugyanolyan hiba lenne felvenni a közösségbe a két skandináv államot, mint 1952-ben Görögországot.
